Wonderfalls - 1. évad (Wonderfalls)

Wonderfalls - 1. évad (Wonderfalls)

FELIRATOS!

PutLocker
01, 02

"Aki bármikor kifogyna a néznivalóból, uborkaszezonban vagy főszezonban, bátran írja fel a listájára a Wonderfalls-t, ezt a nem mindennapi darabot. Nem hosszú, mindössze 13 rész, normális lezárással, és ami a lényeg, hogy igazi, nagybetűs szórakozást kínál.

Tíz emberből nyolc úgy jut el a Wonderfalls sorozathoz, hogy a Pushing Daisies után előássa a méltán zseniálisnak mondott Bryan Fuller összes művét (futottak még: Dead Like Me)
A történet szerint huszonéves főhősnőnk, Jaye Tyler (Caroline Dhavernas) eladó a Niagara vízesés egyik szuvenírboltjában. Igazi vagány csaj, független, öntörvényű, cinikus, nyelve, akár a kés. Utálja a munkáját, épp ezért élményszámba megy, amikor a vevőkkel társalog. Egy teljesen átlagos munkanapon egyszer csak hangokat kezd hallani, innentől búcsút mondhat a régi életének, ugyanis ezeket nem lehet csak úgy figyelmen kívül hagyni. Így válik akaratlanul is az emberek segítőjévé mindenféle ügyes-bajos ügyben, amolyan „isteni kézként”. Sajnos a hangok kellően rejtélyesek, így ez igen sok szenvedéssel jár, közben alaposan megtanítják kesztyűbe dudálni.

Jaye törzshelye egy bár, ahol kebelbarátnője, a jó fej Mahandra (Tracie Thoms) pincérnőként dolgozik, Jaye szíve csücske, az összetört szívű Eric (Tyron Leitso) pedig bárpultosként. A Tyler család sem mindennapi, ahol persze Jaye a fekete bárány a hangok nélkül is. Mindenki nagy ász. Hamar megismerjük őket, a híres, körülrajongott anyát (Diana Scarwid), az orvos apát (William Sadler), az ügyvéd nővért, Sharont (Katie Finneran) és a nem kevésbé sikeres fivért (Lee Pace).

Általában nem szeretem, amikor egy sorozat ennyire a főszereplőre épít, az elején hiányoltam is, hova dugták a többi szereplőt, a családot? Később azonban remekül eltalálják az egyensúlyt és jobban merték mozgatni a többieket is. A Piemaker rajongók eleinte biztosan hiányolják majd Lee Pace-t, de nem kell aggódniuk, ami pedig Caroline Dhavernast illeti, nem lehet szavakkal leírni, mennyire jó. Hogy is mondjam, amikor a képernyőn van, sokszor olyan, mintha ő színesben lenne, a többi szereplő pedig fekete-fehérben, egyszerűen sugárzó.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a többiek ne lennének ügyesek, remek az összhang és a szülőkön kívül mindenkit abszolút megkedvelhető volt, örültem is, hogy ennyi az új arc, néha kell az. A szemfülesek sok ismerőst is felfedeznek majd, nagy öröm volt viszontlátni színészeket az Everwoodból, Roswellből, Eurékából egy-egy rész vagy jelenet erejéig."
(sorozatjunkie.hu)